TDK

Társtémavezető: Dr. Bellyei Szabolcs

A daganatos betegségek iránt érdeklődő hallgatók számára javasolt téma. A daganatos betegségek kimenetelét befolyásoló első orvoshoz fordulásig, diagnózisig és terápiáig eltelt időt vizsgáljuk különböző daganatos betegcsoportok esetén. 

A hasznos bélbaktériumok által termelt metabolitok és vegyületeket az egészség fenntartásában az immunválasz modulálásán, a szervezet kórokozókkal szembeni védelmének és kulcsfontosságú emésztési folyamatoknak fokozásán - például a szénhidrátok fermentációján és a vitaminok szintézisén – keresztül fejtik ki hatásukat. Ezzel szemben diszbiózis során a felborult baktériumflóra következményeként a bélbaktériumok toxinokat és káros anyagcseretermékeket termelnek, amelyek gyulladáshoz, fertőzéshez és panaszok megjelenéséhez vezethetnek. A bél mikrobiom összetétele egyénenként igen változó, nagymértékben függ az étrendtől, az életmódbeli szokásoktól - például az alvástól, az alkoholfogyasztástól, a testmozgástól, a stressztől - és az életkortól. Számos diéta (mediterrán diéta, módosított ketogén-mediterrán diéta, intermittáló éhezés) esetében leírták a bél mikrobiom kedvező változásait és a kognitív funkciók javulását idős betegeknél.  A vizsgálat célja családorvosi körzetekben toborzott, kiváló kognitív funkcióval bíró idős személyek szellemi állapota és étrendje, továbbá életmódbeli szokásai (testmozgás, alvási szokások, stressz), illetve diszbiózissal összefüggő biomarkerei közötti összefüggések jobb megértése.

A krónikus progresszív betegségek sajátossága, hogy a halált elnyújtott életvégi stádium előzi meg, amikor a betegek fokozott tüneti terheket élnek át. Az életfenntartó terápiák meghosszabbíthatják az életet, de legtöbb esetben a beteg által elfogadhatónak tartott életminőség már nem biztosítható. Az ellátás előzetes tervezése (advance care planning) a beteg életvégi ellátására vonatkozó kívánalmainak megfogalmazása és döntéseinek meghozatala arra az esetre, ha az állapota már nem teszi lehetővé az önálló döntéshozatalt. A tervezésben a beteg, az egészségügy ellátói és a hozzátartozói vesznek részt. Nemzetközi szinten a szakmai irányelvek alapján az ellátástervezés fontos része a palliatív ellátásának, Magyarországon azonban még nem integráns része a betegellátás gyakorlatának. A kutatási téma lehetőséget biztosít – többek között – az életmentő és életfenntartó terápiák alkalmazásának, a betegjogok ismeretének és érvényesülésének, az orvos-beteg kommunikáció és az életvégi ellátás hazai sajátosságainak vizsgálatára az egészségügyi ellátók, a betegek és a hozzátartozók oldaláról egyaránt.

Publikációk (MTMT):

https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10028586

A háziorvosi gyakorlatban sokszor találkozunk olyan idős vagy palliatív ellátásban részesülő betegekkel, akik állapotuk miatt szakrendelésre nehezen, vagy csak betegszállítóval juthatnak el, és idült sebeik vannak. Ezeknek a betegeknek a korszerű krónikus sebellátást a háziorvosoknak kell biztosítani. Az ilyen betegek komplex ellátást igényelnek, melyeket számos orvosi megközelítésből lehet vizsgálni.

A légszomj, a fulladás riasztó tünet. Ennek enyhítése, megfelelő ellátása szakmailag és emberileg is lényeges, legyen az a fiatal asthmás akut rohama, az idős krónikus beteg kis terhelésre fellépő fulladása, vagy akár a tumoros beteg utolsó napjainak halálfélelmet okozó tünete. 

A fulladás nem csak a beteg számára okoz szenvedést, a hozzátartozónak is, aki szerette szenvedését látja. Otthoni ellátás során ezért a hozzátartozó bevonása, edukációja is fontos. 

Témánk feldolgozása több szempontból vizsgálható. Akár egy-egy aspektusát kiragadva az említett tünettannak, vagy épp átfogó képet nyújtva a légzési nehézségekkel küzdő emberek ellátásáról. 

Az otthoni palliatív ellátás a Hospice egyik szervezeti formája, mely az otthon ápolt, Hospice ellátásban részesülő betegek számára nyújt segítséget. A palliatív ellátás során tüneti kezelésekkel, lelki támogatással, szakápolási segítséggel a betegek életminőségét javítjuk, az emberi méltóságuk megmaradása mellett életvégi ellátást a beteg otthonában biztosítjuk. Az otthoni Hospice ellátás során a palliatív orvos, ápoló, és a háziorvosok szoros együttműködése szükséges, hogy a betegek megfelelő életvégi ellátáshoz jussanak.

A kutatás az opioidok felhasználását vizsgálja a háziorvosi gyakorlatban. A vizsgálat első felében egy kérdőív kerül kitöltésre háziorvosok körében. A második rész egy ingyenes opioid felhasználásról szóló kurzus, melynek tematikáját a kérdőív alapján állítjuk össze. A harmadik részben a kurzus résztvevőinek körében vizsgáljuk az opioidok felhasználásának változását.

Minden tumoros beteg igényel tüneti ellátást párhuzamosan a daganatellenes kezeléssel, de a tünetorientált ellátás még nagyobb hangsúlyt kap az onkológiai kezelések lezárultával. A tüneti kezelés leghatékonyabb kivitelezéséhez olyan szakemberre van szükség, aki szerteágazó ismereteit alapul véve a társszakmákkal és a beteg környezetével is együttműködve tudja enyhíteni a beteg szenvedéseit. A téma feldolgozása egy speciális betegcsoport komplex ellátási kérdéseit igyekszik megvilágítani, megvizsgálni. 

A koronavírus fertőzésen átesett betegek egy része elhúzódó fáradtságról, íz- és szaglás zavarról, nehézlégzésről, izom-és ízületi fájdalomról számol be. A hónapokig fennálló panaszok nem kizárólag idős vagy több alapbetegséggel küzdőkre jellemzők, hanem egészséges fiatalokat, illetve a fertőzésen enyhe tünetekkel átesett személyeket is érint. A kutatómunka során keresztmetszeti, illetve hosszmetszeti képet kívánunk kapni a koronavírus fertőzésből fakadó elhúzódó panaszokról és a betegek ellátásáról, gondozásáról.

A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatásai a hypertonia vonatkozásában mind a prevencióban, mind manifesztálódott hypertonia esetében érvényesülnek. Kutatásunk során felmérjük, hogy a praxishoz tartozó sportolók között kiknél diagnosztizálható hypertonia, összefoglaljuk állapotfelmérésük, gondozásuk legfontosabb elemeit, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésüket. Kitérünk arra is, hogy a hypertonia súlyosságától függően milyen jellegű sportágak engedélyezhetők. Különös figyelmet fordítunk a gyógyszeres kezelés során az aktuális doppinglista tartalmára.

A palliatív ellátási formák az elmúlt években kezdtek jelentősen beépülni az egészségügy ellátó rendszerbe. A tüneti kezelések, életminőség, emberi méltóság megőrzése a palliatív orvoslás elsődleges célja. Az ellátó rendszerek vizsgálata, a betegek útjának követése a terminális időszakban nagyon jó lehetőség a jelenlegi helyzet felmérésére, a fejlődés irányok további meghatározására. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A daganatos betegek 80%-a szenved közepes vagy erős fájdalmaktól. Ezeknek több mint 50% nem megfelelően kontrollált. A fájdalom a betegek legnagyobb félelmei között szerepel az életvégén. A fájdalom csillapításának ismerete a leendő orvos kollégák számára is kiemelt fontosságú, megfelelőségének vizsgálata hatással lehet a betegek életminőségének javításában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

Az életvégi ellátás során a testi tünetek enyhítése mellett a beteg és családja pszichés támogatása kiemelt jelentőségű feladat. A beteg pszichés folyamatainak vizsgálatára, a család támogatási igényeinek felmérése is lehetőséget biztosít a téma, valamint a jelenlegi ellátó rendszerben elérhető pszichés támogatásokat is áttekintheti a hallgató kutatásában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A homeopátia kiválóan alkalmazható gyógymód akut betegségek korai kezelésében ill. a krónikus betegségek kiegészítő terápiája, a megelőzés fontos része. A kutatás során felmérjük, hogy a betegség mely szakaszában a leghatékonyabb a homeopátiás kezelés, melyik korosztály, betegségcsoport esetén legjobb a reakció. Feltérképezzük, hogy a populáció milyen rétege részesíti előnyben az alternatív medicina e formáját. Összegezzük a homeopátiás kezelés buktatóit és felhívjuk a figyelmet annak előnyeire.

Az időskori demenciák és annak leggyakoribb formája az Alzheimer-kór a következő évtizedek kiemelt közegészségügyi kérdése lesz Európában. A demográfiai mutatók ismeretében Magyarországon is fokozódó kihívással kell szembenéznünk. Társadalmi, gazdasági jelentősége miatt fel kell hívni az egészségügyi döntéshozók figyelmét a problémára, valamint az egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie. A felismerés és a gondozás területén a háziorvosok - kapuőr funkciójuk okán – kiemelt szerepet játszanak. A téma a háziorvosok demencia ellátással kapcsolatos szerepvállalásának különböző aspektusaira fókuszál

A témavezető háziorvos Keszthelyen. Évek óta szervez hivatásgondozó foglalkozásokat orvosegyetemre készülő gimnazisták számára. A TDK téma tárgya annak kutatása, ki miért, milyen motivációval és céllal választ orvosi hivatást. Akik elgondolkodnak, hányan maradnak meg szándékuknál?

A praxis napi teendői során nyitott szemmel figyeljünk fel a betegünket érő kockázatokra. Sorszerű megbetegedései valóban sorsszerűek-e? Összefüggésbe hozható-e a kialakult megbetegedés a munkahelyi igénybevételével? Lehet-e kapcsolat a betegünk aktuális panasza és a munkája között? Segít-e minket ebben szakmai útmutató, módszertani levél, jogszabály?
Célunk, hogy következtetéseinkkel a beteg javát szolgálva megtaláljuk a kapcsolódási pontokat a két alapellátási szakma között.

 
Prevenció és Kuració egymástól elválaszthatatlan tevékenységek. Bölcs Tanáraink szerint az egészségnevelést már a gyermek megszületése előtt kellene elkezdeni.
Tudatos gyermekvállalás mellett a csecsemő- és kisdedkori időszak a legfontosabb a betegségek megelőzése, a jó somato-mentalis fejlődés, az anyatejes táplálás, majd egészséges táplálás és a jól kialakított életmódbeli szokások szempontjából. Ezek járulhatna egy egészséges fiatal-, felnőttkor és időskor megélhetéséhez.
Praxisunkban nagy súlyt fektetünk a gyógyítás mellett a megelőzésre és az egészség megőrzésére.

A daganatos betegségek iránt érdeklődő hallgatók számára javasolt téma. A daganatos betegek rizikótényezőinek, tüneteinek, demográfiai és klinikai jellemzőinek valamint várakozási idejének elemzésére ad lehetőséget a kutatási téma. Vizsgálható  a Covid-19 pandémia hatása a daganatos páciensek klinikai és egészségügyi ellátási jellemzőire

A  daganatos betegségek iránt érdeklődő hallgatók számára javasolt téma. A kutatási téma célja az immun- illetve kemoterápiában részesülő daganatos betegek demográfiai, klinikai és életmódbeli jellemzőinek és betegség kimenetelének (teljes túlélés, betegségmentes túlélés, stb) vizsgálata és összehasonlítása  a rendelkezésre álló külföldi adatokkal.

A krónikus betegek gondozásában a beteg adherenciájának meghatározó fontossága van. Az irodalmi adatok alapján a  2-es típusú cukorbetegek együttműködésében számos probléma mutatható ki, ami nagymértékben befolyásolja a gondozás eredményességét. Ezeknek a tényezőknek a megismerése, a felmerülő problémákra kidolgozott orvos-beteg együttműködési technikák javíthatnak a jelenlegi helyzeten.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis, klinikai     szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).

Az utóbbi időben egyre több szó esik a szakirodalomban a hipoglikémiákhoz társuló kardivaszkuláris   neurológiai szövődményekről, ugyanakkor az alacsony vércukorértékek a a betegek jelentős hányadánál manifeszt  klinikai tüneteket nem okoznak, az esetleges diszkrét eltéréseknek pedig nem tulajdonítanak jelentőséget. Kutatásunkban folyamatos szöveti glüköz monitor (CGMS) segítségével potenciálisan hipoglikemizáló antidiabetikummal kezelt betegeket vizsgálunk és próbáljuk felderíteni a rejtett hipoglikémiák gyakoriságát.

A korábbi évszázadokkal ellentétben a 21. századi beteg már nem csak alanya, hanem egyre gyakrabban aktív résztvevője is szeretne lenni betegsége kezelésének. Az orvos-beteg kommunikáció egy újszerű formája a telemedicina alkalmazása kiváló lehetőséget nyújt erre és ma már világszerte nagyon sok formában terjedt el. Saját praxisomban egy a háziorvosi szoftver szerves részeként működő web-es alkalmazást fejlesztettünk ki, melynek segítségével a páciensek tájékozódhatnak a róluk nyilvántartott adatokról, aktuális gyógyszerelésükről, vizsgálati eredményeikről, illetve tájékoztató anyagokat kapnak betegségükkel, kezelésükkel kapcsolatban. A kutatásban a betegek együttműködési készségét, az újszerű lehetőségekhez való viszonyát, illetve a telemedicina gondozásban nyújtott előnyeit vizsgáljuk.

A Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia ajánlásai tartalmazzák a különböző kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők számára javasolt terápiás ajánlásokat.       A lipid célértékek elérése kiemelt fontosságú ezekben a betegekben. Nemzetközi adatok és hazai vizsgálatok adatai jelzik az elmaradást a célértékek vonatkozásában.    Saját beteganyag (háziorvosi vs. szakrendelői gondozottak) felmérése, az adatok összevetése után a felmerülő problémák gyakorlati megoldására keresünk megoldást.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis és klinikai     szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).

A 2-es típusú cukorbetegek gondozását az MDT módszertani ajánlása és a Háziorvosi Hatásköri Lista az alapellátás kompetenciájába sorolja. A gondozás elmélete és gyakorlata között esetenként jelentősek az eltérések. A leggyakoribb problémák felderítése mellett a gondozás folyamat elemzése révén keresünk válaszokat és megoldásokat a felmerülő kérdésekre.     
(A tudományos munka: - folyamat elemzés, audit, gondozási módszerek adaptálása).

A magyar népesség lélekszámának elemzése korcsoportok szerint a 2012.évi korfa adatai alapján. Az egyes populációk változásának gazdasági hatása a munkaerőpiacra. A legjellemzőbb indikátorok  bemutatása: születéskor várható átlagos élettartam ,morbiditás és mortalitás értelmezése, a csecsemőhalandóság,valamint hazai és nemzetközi vándormozgalom. A férfiak és nők egyes morbiditási mutatóinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel a 35-50 év közötti férfiak korcsoportos szívinfarktus okozta megbetegedésére és  halálozására. A prevenció kiemelt szerepének biztosítása a költségvetésből és a GDP-ből. A magyar demográfiai és munkaerő piaci adatok összehasonlítása a nyugat-európai tényszámokkal és egészségügyi ellátórendszerek bemutatása: a.)Bismarck típusú ellátás, b.) NHS-rendszer és  c.) Szabad piaci modell

A családorvosi munka során az orvos nem csak a hozzá forduló egyénnel kerül kapcsolatba, hanem az egyén családjával és a közösséggel is, ahol munkáját végzi.
A hozzá fordulók jelentős része nem priméren egészségügyi probléma miatt keresi fel a családorvost,  hanem gyakran olyan problémahalmazzal jelentkezik, mely szociális, jogi, időnként munkaügyi területeket is érint.
A tünettel, panasszal érkező betegek is a tünetek, panaszok sokféle variációjával jelentkeznek, mely multidiszciplináris ismereteket igényel az ellátó orvostól.
E területek kutatása, feltérképezése számos lehetőséget kínál a vizsgálódásra,  és a kutatás aktualitása megkérdőjelezhetetlen.

A háziorvosnak napi munkája során számos speciális ellátási szempontot figyelembe kell vennie, hiszen különböző nemzetiségű, vallású, kulturájú betegek ellátást végezheti. A nemzeti kisebbségek közül Magyarországon a romák száma a legmagasabb. Magas színvonalú egészségügyi ellátásukhoz meg kell ismerni a rigány társadalom szerkezetét, szokásait, hagyományait, az egészségről, betegségről alkotott képet, a hatékony prevenciós munkához a cigány populációban előforduló gyakori betegségeket.

A családorvosnak –első sorban a vidéken dolgozó családorvosnak – munkája során el elsődleges ellátásban kell részesítenie baleset, rosszullét, hirtelen egészségi állapot romlás miatt hozzá forduló betegeket.
Ezen esetek ellátásához olyan ellátási szabályokra van szükség, melyet a családorvos, egyedül, minimális eszközös segítséggel el tud végezni a mentők érkezéséig.
A vidéki családorvos munkáját a teljes populációban végzi, így a téma keretében a gyermekkori sürgősségi esetektől az idősek gyakori sürgősségi megbetegedéséig sokféle betegség és terület vizsgálható.

A gyermek alapellátáshoz forduló családok többsége már az orvosi ellátás előtt elkezd valamilyen otthoni kezelést. Nem kis anyagi terhet vállalnak ezzel, a kezelés hatásossága sokszor már eleve megkérdőjelezhető. Mi befolyásolja a döntésüket? Honnan szerzik a lehetőségekkel kapcsolatos információikat? Elvesztették az orvosi ellátásba vetett bizalmukat? A TDK munka során ezekre a kérdésekre keresünk választ. Önálló munka, kérdőíves és személyes interjúk során gyűűjtünk adatokat,

Gyermekkorban az akaratlan vizeletvesztés (inkontinencia) nem feltétlenül vezethető vissza szervi elváltozásokra. A vizelet tárolás és ürítés zavara a húgyhólyag működésének funkcionális eltéréseire vezethető vissza. A korai felismeréssel az életminőséget alapvetően befolyásoló szövődmények előzhetők meg. A tapasztalat az, hogy a szülők tanácstalanok a problémával kapcsolatban, ezért a gyerekek csak későn jutnak megfelelő ellátáshoz. Hogyan lehet ezen változtatni? A megoldást, a megfelelő módszert dolgozzuk ki a gyermek alapellátás mindennapjaiban! Önálló, gyakorlati munka.